Rendelőnkben készpénzzel és bankkártyával is fizethet!
Kezeléseink

Kezelési terv

A fogorvosi vizsgálat után felállítunk egy kezelési tervet, amelyben részletesen leírjuk milyen kezeléseket lenne szükséges elvégezni és mennyibe kerül. A konzultáció és kezelési terv elkészítése nálunk ingyenes.

Vizsgálat, diagnosztika

Első alkalommal, amikor a fogorvosi rendelőnkbe látogat egy teljes szájüregi átvizsgálást végzünk, ami tartalmaz sztomato-onkológiai szűrést és fogazati vizsgálatot. Ilyenkor derülhet fény fogszuvasodásra, fogkőre, rosszul záródó fogpótlásokra. Érdemes készíteni egy panoráma röntgent, mert ezáltal egy átfogó képet kapunk a szájüreg egészéről. Szájban nem látható elváltozásokat is felfedezhetünk (pl. gyökércsúcson levő cysta, elő nem tört bölcsességfog). Ha egy adott foggal van panasz, akkor periapicalis felvételt (kis röntgen) is készíthetünk.

Digitális panoráma röntgen és kezelési terv ára csak 6 000 Ft rendelőnkben! Jelentkezzen be most!

Panoráma röntgen

Implantáció tervezése során, impaktált bölcsességfogak műtéti eltávolítása miatt vagy állkapocsizületi betegségek végett gyakran készíttetünk fej-nyak CT-t (Cone Beam CT). A Cone Beam CT-vel az egyes struktúrák külön-külön, rávetülések nélkül, több irányból is megjeleníthetők. Például oldalirányból vizsgálható az ízületi fej, anélkül, hogy az ellenoldali kondilus (vagy bármi más) rávetülne. Torzítással nem kell számolni, a képek 1:1 méretarányából adódóan pedig pontos mérések végezhetők. Rétegfelvételeket állíthatunk elő sagittális, frontális és axiális nézetben, valamint 3D rekonstrukciót készíthetünk, mindemellett nemcsak a csont mennyiségéről, de a minőségéről is kapunk információt. A hagyományos medical CT felvételekkel jelentős dózis érte a pácienst. Cone Beam CT-t használva ennek körülbelül 1%-a, ami nagyságrendileg már megegyezik a fogászatban eddig használt, hagyományos képalkotó eljárások sugárterhelésével.

Esztétikus tömések, betétek

A fogászatban tömés alatt azt a műveletet értjük, mely során különböző anyagok a fogba helyezésével helyreállítjuk a sérült fog integritását. A fog tömésére általában fogszuvasodás vagy valamilyen trauma következtében kerül sor. Viszont túl nagy hiányok esetén már nem lehet töméssel helyreállítani a fog struktúráját, ilyenkor betétek, fogpótlások készítéséhez kell folyamodni.

Esztétikus tömések, betétek

Alapvetően kétféle technika létezik az üreg megtömésére: az egyik, amikor képlékeny állapotban viszik be az üregbe az anyagot és ott köt meg (direkt technika), a másik, amikor a szájüregen kívül készítik el a tömést és szilárd állapotban kerül az üregbe (indirekt technika). A tömések zöme direkt technikával készül, egyszerűbb kivitelezhetősége és kisebb időigénye miatt. Az indirekt technikát (azaz betétek készítését) főleg nagy kiterjedésű rágófelszíni üregek esetén használják, mivel ezek inkább biztosítják a jobb ellenállást a megmaradt fogszövetek számára. A tömőanyag szájüregbe való bevitele és a betétek beragasztása előtt a fogat izolálják, megakadályozva a nyál bejutását az üregbe. II. és III. osztályú üregek (a fogak egymás felőli részei vagy egyik része hiányzik) esetén biztosítani kell a hiányzó falat. Erre a célra matricákat helyeznek fel a fogra, melyek egyben a fal kontúrját is visszaadják.

Egy tömés elkészítéséhez a következő lépések szükségesek:

  • üregalakítás (a szuvas részek eltávolítása és megfelelő retenció kialakítása a tömőanyag részére)
  • üreg átmosása (a törmelékek eltávolítása)
  • szárítása
  • alábélelés készítése (csak bizonyos esetekben)
  • az üreg tömés­e
  • a tömés végső kidolgozása

A betétek olyan "tömések", melyeket a preparált fogról készített lenyomat alapján a fogtechnikus állít elő (hasonlóan a koronákhoz) és szilárd állapotban becementezéssel kerülnek az üregbe. Lehetnek inlayek (betétek), onlayek (kiterjesztett betétek) és overlayek (borító-betétek).

Az inlayek a csücskök barázda felőli lejtőjére terjednek ki. Az onlayek nagyobb kiterjedésűek, enyhén túllépnek a csücskök csúcsán, és ezáltal kevésbé érvényesül az ékhatás a fogon (de teljesen így sem küszöbölhető ki).

Az ékhatás legkevésbé az overlayek esetén érvényesül, ugyanis ezek teljesen befedik a csücsköket. Készülhetnek fémekből (főleg aranyból) vagy esztétikus anyagokból (kerámia, kompozitok).

A betétek egyik nagy előnye, hogy fogtechnikai laboratóriumban készülnek és így inkább megvan a lehetőség a gnathológiai alapelveken alapuló (artikulátorok használata) rágófelszín kialakítására.

Lehetséges szövődmények:

Nagyon mély szuvasodás esetén fennáll a fogbél megnyitásának a veszélye. Ilyenkor elképzelhető, hogy pulpasapkázni kell a fogat (fogbélüreg tetejének befedése). Majd várni kell 1-2 hetet, hogy megnézzük a fog egészségesnek bizonyul-e. Akkor lehet a fogat végleges töméssel ellátni, ha nincs panasza a páciensnek. Ha a pulpasapkázás nem jár sikerrel, vagy a fogbélüreg tetején olyan mértékű a hiány akkor a gyökérkezelés indikált. Előfordulhat az is, hogy a mély szuvasodás vagy a fog törése miatt sem töméssel, sem fogpótlással nem lehet a fogat helyreállítani, ezekben az esetekben a fog eltávolítása javasolt.

Esztétikus fogpótlások

A fogvesztés következtében kialakult hiányok pótlása a fogászat egyik fontos területét képezi. Fogpótlás hiányában a rágóképesség zavart szenved, hangképzési és beszédzavarok jelentkeznek, az archarmónia megbomlik, aminek következtében az arckarakter jelentősen megváltozhat és ez akár súlyos pszichés problémát is jelenthet a páciensnek.

A fogpótlásokat alapvetően kétféle csoportra oszthatjuk: a rögzített és a kivehető fogpótlásokra.

A rögzített fogpótlások a megfelelően lecsiszolt fogon cementtel rögzülnek, a páciens számára nem eltávolíthatók. Koronát készítünk abban az esetben, ha egy fog olyan mértékben károsodott, hogy konzervatív úton (tömés, inlay) az eredeti funkció és az esztétikum már nem állítható helyre.

Tömés onlay korona

Híd készítése esetén a foghiány melletti fog(ak) szolgálnak támasztékul a fogpótlás számára. A legtöbb rögzített fogpótlás rendelkezik egy fémvázzal, amely készülhet nemesfém (arany) vagy nem nemesfém ötvözetből, valamint titánból. A fémvázra kerül rá a leplezés anyagául szolgáló porcelán, amely különböző színárnyalatokban kerül forgalomba, így harmonizál a szájban elhelyezkedő saját fogak színével. A fémmentes koronák kedvezőbb esztétikai hatás elérésére szolgálnak, anti-allergének is kihordási idejük hosszabb. Felépítésuket tekintve lehetnek váz alapúak, cirkónium vagy váznélküli, tiszta porcelán koronák, héjak.

Híd

Ha a fog károsodása olyan mértékű, hogy korona készítésére alkalmatlan, de a gyökéri része ép, akkor a fog hiányzó részét csappal kell pótolni. A csap fémből és fémmentes anyagból is készülhet, kiegészíti a fogat és alkalmassá teszi korona viselésére. A teleszkóp-koronák a rögzítés hatékonyságának növelésére szolgálnak, a fogászatban leggyakrabban kivehető protézisek stabilitásának fokozására használjuk őket. Készítésének alapfeltétele, hogy a szájban még legyen megfelelő számú és állapotú fog.

A teleszkóp-koronák két részből épülnek fel: a primer korona a meglevő lecsiszolt fogra készül, és arra cementtel rögzül, míg a szekundér rész a kivehető fogsorban helyezkedik el és a primer résznek pontos negatív mása. A primer és a szekundér rész tulajdonképpen úgy illeszkedik egymásba, mint kulcs a zárba; a rögzítés hatékonyságát az egymással súrlódó korona­falak biztosítják.

Az ideiglenes fogpótlás olyan pótlás, amelyet a végleges fogpótlás elkészítéséig visel a páciens. Egyaránt készítheti a fogorvos vagy a fogtechnikus, anyaga műanyag. Fő funkciója a lecsiszolt fogak védelme. Kivehető fogpótlásnak nevezzük azt a pótlást, amely a maradó fogakhoz és a nyálkahártya csont alapzatához oldható módon rögzül, így a páciens számára is könnyen eltávolítható.

Teleszkóp koronák

A kivehető lemezes fogpótlás a szájban még helyet foglaló fogak függvényében lehet részleges vagy teljes fogpótlás. Teljes kivehető lemezes fogpótlás fogatlan szájba készül. Rögzítettségét tekintve a felső állcsont anatómiai viszonyai, valamint a szájpadlás szívóhatása kedvező feltételeket teremt a fogsor helybentartására. Alsó fogsor esetén viszont a gyakran kedvezőtlen anatómiai viszonyok miatt stabil fogsor készítése nehézségekbe ütközhet. A teljes lemezes fogpótlás anyaga keményakrilát vagy rugalmas műanyag lehet.

A viselési idő szempontjából megkülönböztetünk végleges és ideiglenes fogsort. Ideiglenes fogsor alatt a végleges fogpótlás elkészültéig viselt fogsort nevezzük, amelynek számos előnye ismert: gyorsítja a sebgyógyulást, lerövidíti a megszokási időt, esztétikailag kedvező.

Kivehető fogpótlás

Részleges lemezes fogpótlás esetén a szájban még található fog, amely(ek) nagymértékben megnövelik a fogpótlás stabilitását. A pótlások anyaga fém és műanyag kombinációja, ezért a mindennapi gyakorlatban fémlemezes fogpótlásoknak nevezi őket a szakirodalom. Előnyük, hogy a pótlás vékony, az alaplemez mérete csökkenthető, ezért a megszokási idő jelentősen lerövidül, kevésbé zavarja az ízérzékelést. A fogpótlás a maradó fogakhoz kapcsokkal vagy ún. finommechanikai rögzítőeszközök segítségével kapcsolódhat. Az utóbbi megoldás segítségével kedvező esztétikum és nagy fokú precizitás érhető el.

Kombinált fogsor

A kivehető és rögzített fogpótlás együttesét kombinált fogpótlásnak nevezzük.

A gyökérkezelés során a fogbélüreg (pulpa) tartalmát eltávolítják ezt a teret lehetőség szerint sterillé teszik, és olyan anyaggal tömik be a gyökércsatorna teljes hosszában, amely tartós zárást biztosít. A fog keményszövetei (zománc és dentin) alatt a fogbélüreg található. Ennek tartalma: érképletek, idegek, kötőszövet.

A gyökérkezelés indoka leggyakrabban a fogbélgyulladás, amit a mély szuvasodásból származó baktériumpenetráció okoz. A gyökércsatornába és annak falába ilyenkor baktériumok kerülnek. A gyökérkezeléssel a fertőzött beltartalmat és a fertőzött csatornafalat is eltávolítják. Ezt gyökérkezelő tűk segítségével hajtják végre.

Gyökérkezelés

A gyökérkezelés folyamata

A gyökérkezelés lépései: a beteg fog; a csatornák feltárása; a csatornák tágítása; gyökértömött fog, koronával ellátva. Miután röntgenfelvétel segítségével ellenőrizték, hogy a gyökérkezelő tű leér a csatorna végéig és azon nem ér túl, következik a mechanikai (gyökérkezelő tűkkel) és vegyi (nátrium-hipoklorit) tisztítása. A megtisztított csatornát steril papírszálakkal kiszárítják és ún. sealer anyagot visznek be a csatornába. Ez az anyag kitölti a fő tömőanyag és csatorna fala között keletkezett réseket. Ezután a röntgen meghatározott csatornahosszal megegyező hosszúságú guttaperka szálat (mester) helyeznek el a csatornában. A guttaperka egy természetes, homogén anyag, ami a gyökérkezelés céljainak igen jól megfelel. A mester guttaperka mellé ún. segédszálakat helyeznek és minden szál behelyezése után a gyökértömést kondenzálják (nyomással oldalirányban és lefele préselik), hogy pontosabb záródást érjenek el vele.

Az ideális gyökértömés "csúcsig érő" és "falálló": teljesen kitölti a gyökércsatornát. A leggyakoribb szövődmény a gyökércsatorna túltömése, tehát a gyökértömőanyagoknak a gyökércsúcson való túljuttatása. Ez azért probléma, mert a periapikális térbe jutott anyagok idegentestként viselkednek a szervezet számára, és gyulladást váltanak ki. Előfordul az alultömés is, amikor a gyökértömőanyag nem tölti ki a preparált gyökércsatornát teljes hosszában. Különböző szövődmények előfordulhatnak a gyökércsatorna feltárásakor (álút, perforáció) vagy a gyökércsatorna tágításakor (lépcsőképződés, műszerek betörése, álút készítése, a gyökér oldalsó- vagy apikális perforációja).

A dentoalveoláris sebészet a fogazathoz és a fogat körülvevő állcsontokhoz kapcsolódó sebészet.

A dentoalveoláris sebészet témakörébe tartozó tevékenységek:
  • Fogak illetve foggyökerek extractiója (eltávolítás­a) mely lehet egyszerű foghúzás vagy sebészi feltárásban elvégzett fogeltávolítás.
  • Fogak megtartó kezelése sebészi módszerrel.
  • Állcsontok fogeredetű gyulladásos elváltozásai és cisztái.
  • A visszamaradt fogak sebészi eltávolításai különös tekintettel a bölcsesség fogakra.
  • Lágyrész elváltozások ellátása.
Fogeltávolítás

Fogeltávolítás (extractio)

A fogeltávolítás (extractio) az a művelet, mely során a fogat eltávolítjuk a szájüregből. A fogak eltávolítására a leggyakoribb ok az előrehaladott fogszuvasodás, amikor a fogkorona annyira tönkrement, hogy nem lehet fogpótlástani módszerekkel helyreállítani. Ezenkívül még sok más ok miatt folyamodnak foghúzáshoz: előrehaladott fogágybetegség esetén, ha a kezelés sikertelen, vagy a fog már nagyon mozog, ha a fogbél gyulladása ráterjed a gyökeret körülvevő csontra és a gyökérkezelés vagy a gyökércsúcscsonkolás nem járt sikerrel.

Törést szenvedett fog esetén, ha a törésvonal a koronális kétharmadban van; a rágósíkból túlságosan kiemelkedő és az erősen dőlt fogakat, ha azokat nem lehet fogszabályzással helyreigazítani; helyteremtés céljából fogszabályozás során, "értékesebb" fogak számára. Ilyenkor általában kisőrlőket szoktak kihúzni. Előtörni nem tudó (impaktált) fogak (általában bölcsességfogak); daganat besugárzása esetén, ha az a fogakat is érinti. A besugárzás hatására a fogak demineralizálódnak és szétmállnak. Hosszan megmaradó tejfogakat is eltávolítanak, ha azok akadályozzák a maradó fogak előtörését. Nem tartozik a sebészeti beavatkozások közé és általában helyi érzéstelenítésben végzik.

Ugyanakkor létezik az ún. sebészeti fogeltávolítás is, melyhez akkor folyamodunk, ha a konzervatív módszerekkel nem sikerült eltávolítani a fogat. Abban az esetekben, mikor a konzervatív módszer nem jár sikerrel vagy nem kivitelezhető, alveolotómiához folyamodnak ínyszél alá törött fog, korábbi foghúzás alkalmával bentmaradt gyökérmaradvány, nagyon görbe gyökerek esetén, továbbá akkor, ha a szomszédos fogak a gyökér fölé dőlnek, beszűkítve ezáltal a helyet és ankylosis (a fog összecsontosodik a fogmederrel) esetében. A beavatkozás során az állcsontgerinc külső felszínén a nyálkahártyát lefejtik, majd a csontot eltávolítják. Ily módon a gyökérmaradvány szabaddá válik és könnyedén eltávolítható. Helyi érzéstelenítésben leválasztjuk a fogínyt a csontról és fúró vagy véső segítségével szabaddá tesszük a fogat. Ezt követően — elhelyezkedéstől, mérettől függően — egy vagy több darabban eltávolítjuk.

A műtétet követően arcduzzanat, szájnyitási- nyelési korlátozottság, fájdalom, hőemelkedés jelentkezhet, ezek a panaszok 3-4 nap alatt fokozatosan megszűnnek. Egy héttel a műtétet követően a sebgyógyulás befejeződik. Amennyiben a fog eltávolítását követően varratok behelyezésére kerül sor, úgy azok eltávolítása egy hét múlva indokolt. A műtét kapcsán keletkezett csontüreg a későbbiekben teljes értékű csontszövettel telődik ki.

Bölcsességfog eltávolítás

Vizsgálataink azt mutatják, hogy az alsó bölcsességfoga számára legtöbbször nem áll rendelkezésre elegendő hely ahhoz, hogy szokványos módon törjön elő és beilleszkedjen az alsó fogsorba. Ennek következtében teljes mértékben vagy részben a csontfelszín alatt (retencióban) marad.

Az érintett fog eltávolítását a következők miatt ajánljuk:
  • az ínyen részben már áttört fogkorona körül ismétlődő, kellemetlen panaszokat okozó gyulladás keletkezhet
  • a csontban elhelyezkedő fogkorona körül a csontot elpusztító ciszta alakulhat ki
  • a bölcsességfog előtt elhelyezkedő őrlőfogat a rendellenesen előtörő bölcsességfog által kifejtett nyomás károsíthatja
  • a rendellenesen előtörő fog körüli gyulladás a szervezet távolabbi részeire is átterjedhet, un. gócbetegséget okozhat
  • a rendellenes irányban előtörő fog által kifejtett nyomás az egész alsó fogsort torzíthatja, harapási rendellenesség keletkezhet, fogszabályozó kezelés válhat szükségessé
  • fogpótlások készítése előtt, későbbi szövődmények elkerülése miatt

Sebészi eltávolításakor helyi érzéstelenítésben leválasztjuk a fogínyt a csontról és fúró vagy véső segítségével szabaddá tesszük a fogat. Ezt követően — elhelyezkedéstől, mérettől függően — egy vagy több darabban eltávolítjuk. A műtétet követően arcduzzanat, szájnyitási- nyelési korlátozottság, fájdalom, hőemelkedés jelentkezhet, ezek a panaszok 3-4 nap alatt fokozatosan megszűnnek. Egy héttel a műtétet követően a sebgyógyulás befejeződik. Amennyiben a fog eltávolítását követően varratok behelyezésére kerül sor, úgy azok eltávolítása egy hét múlva indokolt.

Gyökércsúcs­csonkolás (resectio)

Vizsgálataink azt mutatják, hogy a gyökércsúcs körül, a csontban gyulladásos folyamat alakult ki, ("góc" sipolyképződédssel vagy anélkül) illetve cysta képződött. A fog megtartása érdekében un. gyökércsúcs resectiót kell végezni. Fontos megjegyezni, hogy az a beavatkozás csupán kísérlet a fog megtartása érdekében, az eredmény teljes biztonsággal nem garantálható! Helyi érzéstelenítésben az ínyen vízszintes metszést ejtve, a gyökércsúcs felett található vékony csontréteget egy lencse nagyságú területen fúró vagy véső segítségével eltávolítjuk. Ezt követően végezzük el a resectiót, a gyökércsúcs, valamint a körülötte elhelyezkedő gyulladásos eredetű szövetek eltávolítását. A műtétet megelőzően, illetve a műtét folyamán elkészített gyökértömés zárja le a gyökércsatornát a resectiós felületen. A sebet ezt követően varratokkal egyesítjük. A varratok szokás szerint egy hét múlva kerülnek eltávolításra. A műtétet követően átmeneti arcduzzanat, fájdalom léphet fel. A műtét kapcsán keletkezett csontüreg a későbbiekben teljes értékű csontszövettel telődik ki.

A fogászati implantológiát tudományosan megalapozott, klinikailag jól bevált, elfogadott módszerként ismeri el az orvostudomány. A fogászati implantáció mára a fogászat integráns részévé vált: a beültetésre kerülő anyagok minősége és a kifinomult műtéti technika lehetővé teszi, hogy az említett eljárás rutinszerűen alkalmazható legyen a fogazat funkciós és esztétikai rehabilitációjában. Ez a modern fogpótlástani módszer műfoggyökerek (fogorvosi implantátumok) beültetésének segítségével pótolja a hiányzó fogakat. Az implantátumos fogmű ugyanolyan erős, jól használható és szép lesz, mint az Ön eredeti fogai.

Mi az a fogászati implantátum?

Implantátum

A fogorvosi implantátum olyan bioanyagból készített műgyökér, amelyet az elvesztett foga(i) helyére ültetünk be az előzetesen gondosan megtervezett fogpótlás viselése céljából. Anyaga a legtöbb esetben tiszta, ötvözetlen titán. A titánt teljes mértékben elfogadja az emberi szervezet. Ennek a fémnek különleges biológiai tulajdonságai vannak, a csont képes összeépülni vele. A szakirodalom soha nem írt le semmilyen allergiás vagy daganatos elfajulást implantáció kapcsán, mivel a felszínét egy stabil vegyület, titán-oxid alkotja.

A műtét előtti vizsgálatok

A műtét előtt mindenképpen előzetes vizsgálatokra van szükség. Először készítünk egy panorámaröntgent. A röntgenfelvétel kiértékelése és az alapos szájvizsgálat során eldől, hogy mely fogakat kell pótolni. Ezt követően el kell bírálni, hogy a rendelkezésre álló csontkínálat elegendő-e implantátum beültetésére, továbbá a páciens általános állapota lehetővé teszi-e az implantációt. Sokszor CT vizsgálat is szükséges a tervezéshez. Ha a műtét kivitelezhetőnek látszik, akkor meg kell terveznünk az implantációs fogpótlást. Ilyenkor derül ki, hogy hány darab és milyen méretű implantátum behelyezésére van szükség, szeretne-e páciensünk az implantátumok csontos gyógyulási ideje alatt ideiglenes pótlást viselni. Ekkor tisztázzuk a fogpótlás várható költségeit, és a kezelések menetét, megbeszéljük az időpontokat.

Hogyan történik a fogorvosi implantáció?

A beavatkozást helyi érzéstelenítésben végezzük, ennek olyan szövődményei lehetnek, mint bármilyen más fogászati beavatkozás alkalmával adott érzéstelenítésnek.A műtét során előfordulhat a környező képletek sérülése, de megfelelő körültekintéssel, gondos tervezéssel, jó műtéti technikával a kockázata minimálisra csökkenthető. A fogimplantátum kilökődése csak nagyon ritkán fordul elő.Jó szájhigiénia, rendszeres ellenőrzés mellett a fogászati implantátumok hosszú távú megmaradása is garantálható! Az optimális páciens teljesen egészséges, jó a szájhigiéniája és megfelelő anatómiai adottságokkal rendelkezik azon a helyen, ahova a fogimplantátum behelyezésre kerül. A modern eljárásoknak köszönhetően tulajdonképpen mindenki számára alkalmazható kezelésről van szó. Vannak olyan betegségek, állapotok amelyek átmenetileg kizárják, vagy megfontolás tárgyává teszik az implantációt.

Mikor terhelhető az implantátum?

A gyógyulási szakasz hozzávetőlegesen 2-3 hónapig tart, ennyi idő szükséges ahhoz, hogy az implantátumok felszínén lévő mikropórusokba közvetlenül belenőjenek a csontsejtek. Ez a csontos összenövés (ún. osszeointegráció) hozza létre az implantátumok stabil rögzülését, aminek révén képesek az implantátumok a rájuk ható rágónyomás tartós, károsodásmentes elviselésére. Ezután következik az implantátumos fogpótlás elkészítése. Először az íny védelme alatt gyógyuló implantátumokat szabadítjuk fel. Ez már nem jelent műtétet, csupán az implantátumba csavart ún. zárócsavart kell kiszabadítanunk egy kis nyálkahártyametszés segítségével, majd behelyezzük az ínyformázó felépítményeket, melyek kb. 8-10 nap alatt megformázzák az ínyt. Ezután következik a lenyomatvétel melynek alapján elkészül rövid időn belül a fogtechnikai laboratóriumban az előzetesen megtervezett fogpótlás.

Az implantátumos fogpótlás szájba helyezésével nem ér véget a páciens és kezelőorvosa közötti kapcsolat. Az implantációs fogpótlás hosszú távú sikerességének egyik legfontosabb feltétele ugyanis a száj tisztántartása és a rendszeres fogorvosi ellenőrzés. Az implantátumos fogpótlás behelyezését követően a betegnek általában évente egyszer kontrollvizsgálaton kell megjelennie. A fogorvos ilyenkor ellenőrzi az implantátum körüli csont- és hámtapadást, valamint a fogpótlás állapotát, és amennyiben szükséges, elvégzi a megfelelő korrekciókat (pl. a lerakódott fogkő eltávolítását) is.

Kinek javasoljuk a fogbeültetést?

  • Minden olyan páciensnek, akinél kizáró okok nem állnak fenn és aki ezt a megoldást választja
  • Ha nem szeretné lecsiszoltatni a foghiányt határoló ép egészséges fogait
  • Ha a kivehető lemezes fogpótlását szeretné stabilabbá tenni
  • Ha kivehető protézis helyett fix, rögzített hidat szeretne

Alapvető feltételek

  • Kellő csontmennyiség
  • Jó általános egészségi állapot
  • Kifogástalan szájhigiénia

Kinek nem ajánlott?

  • Elégtelen csontmennyiség a beavatkozás területén
  • Súlyos vérképzőszervi betegségek
  • Súlyos véralvadási zavarok
  • Súlyos cukorbetegség illetve az ehhez társuló mikrokeringési zavarok
  • Rákos megbetegedés
  • Nagyfokú harapási rendellenességek
  • Rossz szájhigiénia
  • Erős dohányzás
  • Túlzott alkoholfogyasztás
  • Drogfüggőség
  • Gyermekeknél az állcsontok növekedésének befejeződése előtt (kb. 18 éves korig) szintén nem végezhető implantáció

Kilökődhet-e az implantátum?

fogászati implantáció

A nem megfelelő szájhigiéne és ennek folyományaként az implantátumra rakódott lepedékben és fogkőben élő kórokozók — hasonlóan a természetes fogakhoz — fogágybetegséget keltenek és a műgyökér meglazulásához vezethetnek a tartó csontozat felszívódása által. Rendkívül fontos a megfelelő fogmosási technika, a fogselyem használata, és esetenként egyéb speciális szájhigiénés eszközök használata.

Az implantátumos fogpótlás fokozott szájhigiénét igényel, éppen ezért szükséges az implantátumok félévenkénti, rendszeres kontrollja!

Implantátumokra különböző fogpótlások készíthetők, a hiányzó fogak számától függően.

  • Ha csak egy fog hiányzik, akkor az implantátum begyógyulását követően az implantátumba behelyezzük a hozzá tartozó fejet (műcsonkot) és erre készítünk fémkerámia vagy cirkonium koronát.
  • Ha több fog hiányzik, akkor az implantátumokra készíthetünk hidat is, hasonlóan a fogakhoz. Ilyenkor a híd két végén egy-egy implantátum szolgál pillérként, és a közöttük levő területet pótolja a híd, amely általában rá van cementezve az implantátumokban lévő műcsonkokra.
  • Ha minden fog hiányzik, akkor több implantátum beültetése után készíthető fix fogpótlás, azaz körhíd is. Ebben az esetben szakmai ajánlások szerint alsó állcsontban hat, felső állcsontban nyolc implantátumra készíthető körhíd.
  • Ha minden fog hiányzik, de nem lehetséges annyi implantátum beültetése, amennyi körhíd készítéséhez szükséges, akkor készíthető kivehető fogpótlás implantátumra. Ebben az esetben az implantátum segít rögzíteni a kivehető fogpótlást, de az bizonyos helyeken ráfekszik az ínyre is.
    • Legegyszerűbb esetben két implantátumot ültetünk be alsó fogsor stabilizálásához. A két implantátumra egy-egy patentszerűen működő gömbfej kerül, amely hozzákapcsolódik a fogsorban elhelyezett negatívjához. Ez a módszer sokat segít a teljes alsó fogsor stabilizálásában.
    • Gyakran előfordul, hogy az oldalsó régiókban (az őrlőfogak helyén) nem áll rendelkezésre elég csont implantátumok beültetéséhez, míg a frontfogak helyén igen. Ilyenkor készíthető ún. stéges fogpótlás. Ilyen esetekben 4 implantátumot ültetünk a frontfogak helyére, majd a gyógyulást követően összekötjük az implantátumokat egy merevítőrúddal. A kivehető fogsor a merevítőrúdhoz kapcsolódik hozzá nagyon erősen egy patentrendszer segítségével.

Implantációs fogpótlás készítésének menete

A műtétet követő gyógyulási szakasz hozzávetőlegesen 3 hónapig tart, ennyi idő szükséges ahhoz, hogy az implantátumok felszínén lévő mikropórusokba közvetlenül belenőjenek a csontsejtek. Ez a csontos összenövés (ún. osszeointegráció) hozza létre az implantátumok stabil rögzülését, aminek révén képesek a fogimplantátumok a rájuk ható rágónyomás tartós, károsodásmentes elviselésére. Ezután következik az implantációs fogpótlás elkészítése. Először az íny védelme alatt gyógyuló implantátumokat szabadítjuk fel. Ez már nem jelent műtétet, csupán az implantátumba csavart ún. zárócsavart kell kiszabadítanunk egy kis nyálkahártyametszés segítségével, majd behelyezzük az ínyformázó felépítményeket, melyek kb. 8-10 nap alatt megformázzák az ínyt.

Ezután következik a lenyomatvétel, melynek alapján elkészül rövid időn belül a fogtechnikai laboratóriumban az előzetesen megtervezett fogpótlás. Az implantátumos fogpótlás szájba helyezésével nem ér véget a páciens és kezelőorvosa közötti kapcsolat. Az implantációs fogpótlás hosszú távú sikerességének egyik legfontosabb feltétele ugyanis a száj tisztántartása és a rendszeres fogorvosi ellenőrzés. Az fogimplantátum behelyezését követően a betegnek általában félévente egyszer kontrollvizsgálaton kell megjelennie. A fogorvos ilyenkor ellenőrzi a fogimplantátum körüli csont- és hámtapadást, valamint a fogpótlás állapotát, és amennyiben szükséges, elvégzi a megfelelő korrekciókat (pl. a lerakódott fogkő eltávolítását) is.

A fogszabályozás a fogászatnak azon ága, amely a fogazat és az állcsontok rendellenes helyzetének felismerésével, ezen rendellenességek kialakulásának megelőzésével és kezelésével foglalkozik.

A fogszabályozás célja sokrétű, szükségességét több dolog is indokolhatja. Segítségével feloldható például a fogtorlódás, amely nehezíti a fogak tisztán tartását. A fogak rendellenes helyzete azért is kezelendő, mert ilyen esetben a rágóerő fogakon történő elosztása nem egyenletes, azaz a fogak nem egyformán terhelődnek. Amennyiben a fogak helyzete rendeződik, és ezáltal egyformán terhelődnek, akkor a fogakat tartó fogágy és állkapocsízület egészsége is hosszabb távon fennmarad. Előreálló felső frontfogak esetében a fogszabályozásnak célja az is, hogy segítségével csökkenjen a baleseti sérülés esélye, valamint hogy könnyebb legyen megelőzni a krónikus ínygyulladás kialakulását. Fogszabályozó kezeléssel elősegíthető a logopédiai ellátás sikere is, hiszen a fogak helyzete komoly hatással van a hangképzésre.

fogszabályozás

Laikusok számára a legszembetűnőbb változás persze az, hogy a kezeltek arcprofilja és mosolygáskor előtűnő fogsora kedvezően változik a fogszabályozás hatására A fentebb felsoroltak mellett a felnőttkori kezelés sajátossága, hogy kezelés céljaként előtérbe kerül más fogászati kezelés – például a pótláskészítés -körülményeinek javítása, lehetővé tétele.

gyermekfogászat

A fogszabályozást kivehető vagy fix (ragasztott) készülékekkel végzik. A szabályozás módjáról, a készülékről sosem a szülő, hanem mindig a fogorvos dönt, hiszen ő látja, hogy eredmény érhető-e el a kivehető készülékkel vagy a fixre van szükség. Sokszor ép, egészséges fogat is ki kell húzni ahhoz, hogy a szabályozás sikeres legyen. Ha a szülő ezt nem engedi meg, azzal kell számolnia, hogy nem lehet eredményt elérni a szabályozással. Gyakran előfordul, hogy nem érhető el egyetlen készülékkel a kívánt eredmény, ezért később újabb készüléket kell készíttetni, mert a régit már nem lehet a megváltozott fogsorra igazítani. Annak ellenére, hogy nagyon sok amerikai filmben szerepeltetnek fogszabályozót viselő srácokat, még ma is sokan ódzkodnak a fix készülékektől, és attól, hogy a gyerek szájában fémek csillogjanak. Ma már porcelán brackettekkel is helyettesíthetők ezek a fémek, és így nem olyan feltűnő, hogy a gyerek fogszabályozót visel.

A fix készülékeknél közismert, hogy a fogszabályozó drót ívét a fogsor külső ívén vezetik, és a fogakra – fém vagy átlátszó műanyag – hengerkéket ragasztanak. Kevesen tudják, hogy ma már létezik olyan megoldás, amikor ezeket a hengerkéket és a hozzájuk kapcsolódó drótívet nem a fogak külső, hanem a fogak nyelv felőli, belső oldalán vezetik el. Így is tökéletes a fogak szabályozása, azzal a különbséggel, hogy a külső szemlélő nem látja a szabályozó készüléket, tehát nem veszi észre. Az igazsághoz természetesen az is hozzátartozik, hogy ebben az esetben az első időben nehezebben megy a gyereknek a beszéd és az evés, ám igen gyorsan hozzászokik az új helyzethez, és sokszor örömmel fogadja, hogy osztálytársai nem tudnak gúnyt űzni abból, hogy fogszabályozót visel.

Rendelői fogfehérítés

A fogfehérítés a fogászat kozmetikai irányultságú szolgáltatása. Ha Önnek egyfajta félelme van az egyébként szükséges, és manapság szinte teljes egészében fájdalommentes fogászati kezelésektől, a fogfehérítéstől akkor sem kell tartania, mert semmiféle kellemetlenséggel, injekcióval vagy fájdalommal nem jár. A dohányzás, a kávé, a tea, és a mai élelmiszerekben nagy mennyiségben előforduló mesterséges színezőanyagok, illetve bizonyos gyógyszerek a fogak elszíneződését okozzák. A fogfehérítési eljárás során nem az a cél, hogy minden páciensnek vakítóan fehér fogazata legyen. Tudomásul kell venni, hogy egyéni eltérések vannak az egyének fogszínei között. Semmiben, így fogszínünkben sem vagyunk egyformák. A fogazat minden esetben érzékelhetően fehérebb lesz, mint az eljárás alkalmazása előtt. Érdemes tisztázni azt, hogy nem a "csempe" fehérségű fogszín elérése a cél. Ezzel szemben a lehető legvilágosabb, legszebb mosolyt biztosító, az arccal harmonizáló fogszín a kívánatos. A professzionális fogfehérítés hatékonyságára és eredményére garancia az orvosi felügyelet mellett történő kezelés.

Minden fogfehérítés előtt kötelező professzionális fogkőszedés és polírozás, amit az áraink tartalmaznak.

Az általunk alkalmazott rendelői fogfehérítési technika érzékenységmentesen, vagy a kezelést követő egy-két napra korlátozódó átmeneti érzékenység mellett ragyogóvá és fényessé varázsolja mosolyát. Ezt az eredményt úgy érjük el, hogy egy speciális érzékenységcsökkentő adalékot tartalmazó fogfehérítő-gélt alkalmazunk. Az anyagot — annak aktivációjához szükséges — megfelelő hullámhosszúságúfényt kibocsátó lámpával világítjuk meg 2x10 percre.

fogfehérítés

Előnye: 10 percenként pihenési lehetőség van; a kezelést végig fogorvos, dentalhigiénikus felügyeli; nincsenek sem UV, sem infra sugarak; az eredmény AZONNALI!

Tartóssága: Kb. 1,5 - 2 év, de függ a kávé-, tea- és különböző színes italok fogyasztásától, dohányzási szokásoktól, fogkőképződés mértékétől, fogmosási-, illetve szájápolási szokásoktól.

Lehetséges szövődmények: A rendelői fehérítés pár napig tartó, átmeneti érzékenységet eredményezhet. Ha színes ételeket (ketchup), italokat (kávé, tea, kóla) fogyaszt, dohányzik a fehérítést követően a fogak elszíneződhetnek. Az ínyszél a fehérítést követően fehéresen elszíneződhet, érzékeny is lehet, ami 1-2 óra múlva teljesen megszűnik.

Mi a teendő a beavatkozást követően?
Kérjük, hogy a rendelői fogfehérítés napján és az azt követő 3 napban:

  • Ne dohányozzon!
  • Ne fogyasszon színes ételeket (szójaszósz, mustár, ketcup, színes gyümölcsök (málna, meggy), citrusfélék (narancs, citrom)
  • Ne igyon színes italokat (kávé, tea, kóla)!
  • Kerülendő a színezett alkohol fogyasztása (vörösbor, Unicum stb)
  • Használjon érzékenységcsökkentőt tartalmazó, fehér fogkrémeket!

Hosszabb távon megfontolandó tanácsok:

  • Használjon fogselymet
  • Fogmosáshoz fogfehérítő fogkrém használata ajánlott
  • Félévente/évente keresse fel fogorvosát fogkő eltávolításra, polírozásra

Otthoni fogfehérítés

Az otthoni fogfehérítés a fogorvos által készített lenyomat alapján készülő fogfehérítő sínbe, legtöbb esetben éjszakára behe­lyezett anyaggal végzett kezelés. Általában 10-16 %-os karbamid-peroxid gél használatos.

Koronavírus gyorstesztek

  • Antigén vizsgálat orrgaratból vett mintából: 12 000 Ft

    Ez a teszt alkalmas az akut fertőzés kimutatására.

  • Ellenanyag vizsgálat ujjbegyből vett vérből: 12 000 Ft

    Ez a teszt alkalmas a már fertőzésen átesett betegek kiszűrésére.

koronavírus